Tegnap egy érdekes beszélgetést folytattunk Zozival. :) Elmesélte egy álmát, amiben Dinával (a kocsival:)) ment. A sztori, hogy mi és hogy volt benne nem annyira fontos, hanem amit kihoztunk belőle. Szerinte ez egy égi jel volt, hogy megnézzem, megy-e a kocsi, mire az én válaszom az volt, hogy egy félig szétbontott motorral ugyan nehézkes lenne. Úgy gondolja, hogy ebből is látszik, hogy a pohár (motor) nálam mindig félig üres... Pedig egy fél motor is motor. :)

    Hogy ezt miért? Nos. Ma este én is a kocsival álmodtam. Álmomban elsőnek fel sem fogtam, hogy a kocsimban ülök, eltelt egy kis idő mire leesett. :) Mikor viszont tudatosult bennem, hogy jééé ez az én Dinám, nem mertem hátranézni a hátsó ülés elé, hogy ott vannak-e a motorból kiszedett alkatrészek. Egyszerűen hagytam, hadd menjen fél motorral is. :) Lehet, hogy elindultam a jó irányba? Nem tudom. Majdmeglátás.

    Ma reggel, jókedvűen ébredtem. Nem voltam friss és üde, de jókedvű voltam, annak ellenére, hogy lefekvéstől kezdve szakadt az eső (villámlott is bizony). A mai napom kifejezetten hosszú lesz és nincs lelkierőm elkezdeni. Most azt hiszem, elvonulok reggelizni és utánna teljes gőzzel hozzálátok a dolgaimhoz. Remélem a délutáni motornézés is jól sikerül, Éva is elküldi minél hamarabb a szükséges papírokat anyámékhoz így talán sikerül a dolgokat is szépen lassan a helyükre tenni. Remélem.

    Most épp az alábbi zene szól. Vajon ez optimista zenének számít?