Harmincadikiksz

Rólam szól, nekem, gondolatok, hogy ne a buci fejemben legyenek :) by McBlade

Aláírás

SW - a klónok háborúja

Ha rákattintasz a F1-es csapatom kap egy kis aprópénzt!

08/06/03 óta ennyien néztek meg:

Fejben...

2008.05.16. 15:10 | McBlade | Szólj hozzá!

    Kár, hogy nem tudom, mondjuk a buszon leírni, felvenni, rögzíteni valahogy a gondolataim. Akkor, ott, olyan jól egyben volt minden. A dolgok a helyükön, nyugodt vagyok. Kár, hogy sokan vannak a buszon ahhoz, hogy egy diktafonba mondjam, ami eszembe jut...

    Rájöttem, fejben nagyon jó író lennék, de abban a pillanatban, hogy eljutok oda, hogy leírjam, rögzítsem mindazt ami eszembe jut, már rég nem tudok ráhangolódni. Ezek a dolgok csak egyszeriek. Egyszer lehet úgy megfogalmazni és ha nincs ami azonnal felfogja mindazt ami bennem kavarog, akkor elveszik. Minden mondat, minden szó, csak egyszer kerül a helyére. Az ismétlésektől már elcsépeltté válnak; jelentésükből, "mélységükből" veszítenek.

    Kár, hogy nincs egy szerkezet, ami csinálna egy lenyomatot abból, ami bennem van, esküszöm használnám...

    Ilyenkor úgy érzem, hogy valamit elvesztek, ami sohasem lesz többet velem. Sajnos nem tudom felidézni őket, vagy ha igen, leginkább csak címszavakban és az már régen nem ugyanaz. Nem lehet, hiszen közben, ha csupán 10 perc telik el akkor is újabb ingerek érnek, már más a hangulat, már másfelé kalandozok.

    Fejben jó író lennék, de ha már "papírra" kell vetni mindazt, amit szeretnék elmondani, már nem az, amit elmondani szeretnék.

    Sokan - annyira sokan nem, persze, de páran - mondták már, hogy nem teljes mértékig mutatom ki az érzelmeim. Nehéz. Nem vagyok annyira könnyen megnyíló fajta, aki azonnal és mindent megmutat - érzelmi szintről beszélünk. Nehéz elmondani, miért és hogyan, de egyszerűen így alakult. Ezért is lehetséges az, hogy bizonyos dolgokban nagyon nehezen váltok. Egyszerűen a stabil dolgokat szeretem. Ezért ragaszkodom a barátaimhoz és mindazon emberekhez, akik valamennyire is közel kerültek valaha hozzám, minden hibájukkal és erényükkel együtt és pontosan ez az, amiért a barátaimnak tekinthetem őket. Ők elviselik, hogy néha úgy viselkedek, mint egy menstruáló fürdős kurva, viszont tisztában vannak azzal, hogy rám minden esetben számíthatnak. Sajnos nem mondhatom azt, hogy sokan vannak - hisz az ember társas lény és ha valakivel szeretném megbeszélni a gondjaim, akkor a kevés barát nem mindig ér rám. De pont ez az, amiért örülök, hogy nincsenek sokan. Kevés emberben, akik az évek szépen kiválogattak, megszűrtek és kiselejteztek mellőlem, nem csalódok...

És ennyi... Elveszett megint, beesett egy kis meló és oda az ihlet... Na, erről beszéltem az előbb :(

A bejegyzés trackback címe:

https://mcblade.blog.hu/api/trackback/id/tr84472605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása